Mennyit ér egy ötlet?

Amikor kitalálunk valamit - főleg ha jó, hát nyilván jó, mi találtuk ki - akkor azt gondoljuk innen már csak az esernyőt kell pont annyira halkan belehelyezni a koktélunkba, hogy a jól megérdemelt szunyókából ne ébresszen minket fel. 
De ha ez így lenne, nem csak a Lölő lenne olyan gazdag. Bár neki rossz ötletei vannak és az se az övé. Mindegy offtopic.. 

Számokban az ötlet, a teljes sikerhez vezető út egészét tekintve konvergál az 1%-hoz, ami elég elszomorító, kiábrándító és még felháborító is. Ennyi érzelmet egyszerre Magdi Anyus halálánál éreztünk utoljára. 

Innentől ugyanis ha valóban a megvalósítás felé vesszük az utat, akkor elkezd egyre csak gyűlni a feladat. Az eldöntendő,  a megvalósítandó, a kigondolandó, a kiszámolandó, meg a Bailando. (Énekeled ugye? Ha elég öreg vagy)
És itt van az a pont, amikor sokak azt mondják: Nem őrültem meg. 

Itt válik szét a vállalkozó a nem vállalkozótól és direkt nem mondok más munkavállalói formát, mert a lényeg nem az, hogy ki milyen habitusu. Nem pejoratív ha valaki nem kezd bele egy vállalkozásba. Nem kellene egyáltalán egymást minősíteni és megosztani a társadalmat. 
Miért lenne baj, hogy sokfélék vagyunk és mindenki megtalálja a helyét a maga munkavállalói formájában. 
A lényeg az volna, hogy minden oldal lássa és értse, hogy minden munkafélében van jó és rossz.
Ha így volna nem lenne egyik oldalnak se ítélkező megszólalása, mint, könnyű neked, te csak 5-ig dolgozol, vagy könnyű neked, akkor kelsz amikor akarsz.

Nézzük a vállalkozói oldalt, mert a magam részéről most ez releváns. 
Kitaláltam valamit. Tapsvihar, Ellen Show, vagy éppen Jimmy Fallon, ízlés kérdése. 

Elkezdem kitalálni hogyan értékesítem, milyen beruházás kell, ehhez mekkora tőke kell, mennyit szeretnék eladni belőle. Fontos érteni, hogyha kitaláltunk egy vekkerórát márványból, ami azt mondja minden órában, hogy "megy az időd te lusta dög", ugyan lehet, hogy új termék a piacon, lehet, hogy különlges, de lehet, hogy csak egy ember fogja megvenni tehát az árát vagy olyan magasra teszem, hogy azzal az egy értékesítéssel a pénzemnél legyek vagy olyan olcsóra, hogy még az is megvegye, akinek nem kell. Az, hogy a befektetett összeg mikor térül meg pedig marketing kérdése is. 
Máris egy újabb ráfordítandó összeg. Marketing. Mikor, mennyit, meddig? 
Kiszervezett gyártás, vagy saját gyártás? Annak a helyszíne? Bérlem? Hopp több százezer havonta és még az se biztos, hogy megveszik. Csomagolás, szállítmányozás, értékesítési platform, terminál, mint eszköz, szolgáltatói jutalék és most nem sorolom tovább. 

Ha mindent én veszek meg, márpedig én ezt tettem, akkor a legalapvetőbb beruházás után is minden héten előjön valami, amire nem gondoltam. Nem gondoltam, mert eszembe se jutott, vagy mert konstrukciós hibát követtem el tehát azt se tudtam, hogy kelleni fog. Ezek mind a prototípus készítésénél jönnek elő, és még mindig nem kész terméknél tartunk csak a gondolat megvalósításának a legelején, de már szembejött velünk felesleges beruházás és hiányzó eszköz, ami beruházást igényel. Ez mind pénz. A folyamat végén majd meg tudjuk határozni a ciklusidőt. Igen, mert lehet, hogy a termékünk legyártható 3 óra alatt is és ugyanez 2 nap alatt is, csak rohadt drága lesz.
Mert nem mindegy, hogy mennyi a ráfordított emberóra. Mi, akik kisvállalkozók vagyunk rengeteg emberórát teszünk bele, hiszen máshogy nem készülne el.

Lehet itt azt mondani, hogy "igen, mert béna volt és nem gondolta jól át" - írtam is - de ha mindenki olyan ügyes közgazdsz, könyvelő, jogász és szakmai ember lenne egyszerre, akkor nem kivállalkozásnak hívnánk KATÁ-s adózási formával, hanem NYRT-nek a tőzsdén, tizenéves piaci múlttal. Na ott biztosan nincs már ilyen hiba. 
De gondoljunk csak bele. Nem minden nagyvállalat, ami egyszer elindult, kicsiből kinőtte magát idővel? Több nagyobbat is ismerünk, ami kifejezetten garázsból tette. Alapítói kitaposták a saját útjukat, elkövették az elkövethető hibákat, tudták korrigálni azokat, megtalálták a helyes módot és eljutottak oda, ahova lehet, hogy álmukan se gondolták volna, hogy eljutnak.
Azt mondjuk a multi működésű vállalatoknak könnyű, mert ott mindenre van tőke és mindenre van 8 ember. Lehet, hogy van. Azért van, mert azt az utat hosszú verítékes munkával kijárták, ami ehhez kellett. Van akinek erre ráment az élete. Az egész.

Nem minden vállalkozás növi ki magát ennyire, de az út mindig egy gondolattal keződik.