Abba kell hagyni

A fejlesztést abba kell hagyni. De tényleg? 
Nem feltétlenül ezen a területen jellemző mondat, hogy le kell állni a fejlesztéssel de az a pont mindenhol bekövetkezik egyszer amikor azt mondjuk "rendben, ez így jó és nem egy nyolcvannyolcadik módosítást hajtunk végre hanem elkezdünk egy másik termékkel foglalkozni. 

A legelső ötlet megszületését követően legalább 20 kisebb nagyobb módosítás történt a jelenlegi fő terméken, az Ivy-n azóta mióta értékesítem. Ez picit hosszabb lett, az picit rövidebb, ezt most másképp hajtom, erre mostantól fémvéget teszek. Nem mindegyik változás látványos de mindegyik arról tanúskodik, hogy a tervező folymatosan azon gondolkodik, hogy lehetne jobb a terméke, hogyan lesz neki könnyebb gyártani és, ami értelemszerűen a vásárló oldaláról fontos, hogyan lesz szebb és hívogatóbb. 

Az első táska elkészítése óta gyorsabb és pontosabb lettem. Pedig eleve annyira komolyan vettem magamat, hogy volt gyártástervem, tudtam mi után mi következik, volt mért szintidőm és úgy csináltam mintha egymagam egy gyár lennék ezért egy-egy részegységből csináltam mindig többet, hogy méggyorsabb legyek. 
Biztos mindenki ezt csinálja. Nem tudom. Nem kérdeztem meg senkit. Az olyan fura volna. Még a végén jó tanácsot kapok valakitől, aki már ezt csinálja évek óta.

Imádok visszagondolni arra az időszakra amikor kitaláltam végtelen büszkeséggel kísérve, hogy ezt így kell csinálni azt meg úgy, majd egy hónap múlva rájöttem, hogy ekkora badarságot talán még életemben nem mondtam. 

Ilyen a fejlesztés. Jó ha mindig van újabb ötlet de néha már a kontraproduktivitás felé tudja sodorni az embert. Mint amikor a logó tervezésénél a behatároló kör sugarának hosszán lamentáltam 2 napot miközben stratégia, termelékenység és brand építés szempontjából teljesen irreleváns volt és még az időt se kapom vissza. De akkor olyan komolyan hittem annak az egy mm-nek a fontosságában mintha az életem múlna rajta. 
Nem múlt. Ki gondolta volna. Ennél sokkal fontosabb dolgok vannak.
De a legtöbb kezdő ugyan ezt éli át. Minden apró részletbe nagyon komoly munkát fektetnek, mert hisznek benne, mert azt gondolják ha nem tökéletes akkor az egész megy a kukába. 

De a sok kéretlen tanácsból ha az ember egyet el tud fogadni az legyen az, hogy el kell indulni valahogy és majd alakul minden menet közben. Mert ha örökké fejlesztünk és nem engedjük útjára a terméket "úgy ahogy van" akkor nem fogjuk eladni.
Egy ponton merni kell kimondani, hogy ez így jó. Én ezt így elfogadom. Szerintem szép. Dícsérjük meg magunkat és adjuk már el!